Weber 6550001 Genesis S-310 grill - rozsdamentes acél, propán
Weber Gas Grills / 2025
1 CANON 85mm 1.2L áttekintés:
két Műszaki adatok:
3 Jellemzők:
3.1 Felépítés és kezelés:
3.2 Autofókusz:
3.3 Képminőség:
4 Következtetés:
5 Előnyök:
6 Hátrányok:
Kezdetben portréfotósként dolgoztam.
Úgy éreztem, az utazás kiváló alkalom lenne a világ felfedezésére.
Fogalmam sem volt arról, hogy az átélt élmények több éven át óriási hatással lesznek az életemre.
Amikor először elképzeltem, hogyan fog működni a CANON 85MM 1,2 literes objektív a Canonnal, minden jól indult.
A néhány hónapja áttekintett 50 mm-es F1.2L méretei és rekesznyílása miatt hihetetlenül vaskos és nehézkes.
Valamivel kisebb, mint a hatalmas Zeiss Otus objektív, de kétségtelenül sokkal nagyobb, mint az EF 85 mm F1.2L II objektív.
Amikor először ránéztem a lencsére, az egyik első dolog, ami meglepett, a hatalmas mérete volt.
Ez egy hatalmas objektív, és az átmérője lényegesen nagyobb, mint az Otusé.
Izgalmas fejlemény, hogy a Canonnak sikerült megtartania a 82 mm-es szűrőmenetet, míg az Otusnak átfogóbb 86 mm-es szűrőmenete van.
Az RF85L-nek elég erős hangulata van.
Emiatt hálás voltam, hogy az EOS R váz, amelyen az objektívet vizsgáltam, jobb markolattal és nagyobb távolsággal rendelkezik, mint a Sony tükör nélküli fényképezőgépeké; különben nem sok hely lenne az ujjaknak!
Noha ez még mindig nagyon elülső-nehéz kombináció, az EOS R erőteljesebb markolata lehetővé teszi, hogy a fényképezőgép és az objektív elkerülje, hogy kiakadjanak.
Az objektív szélessége nagyobb, mint az EOS R fényképezőgép mindkét oldalán.
Nem lesz olyan objektív, amelyet véletlenül a táskájába dobhat, hasonlóan az Otushoz vagy a Sigma 85 mm F1.4 ART-hoz, és megköveteli, hogy megfontoltan alkalmazza.
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az itt kapott objektív a legjobb minőségű.
Az RF85L ugyanazokat a professzionális építési jellemzőket tartalmazza, mint az RF50L, mint például az átfogó időjárás elleni védelem az egész objektíven.
A lencsetartón lévő tömítésből és összesen tíz belső tömítési helyből (kapcsolók, gyűrűk stb.) áll, és az elülső fluorbevonatban csúcsosodik ki, hogy ellenálljon a nedvességnek és a zsírnak.
További előnye, hogy leegyszerűsíti a lencse tisztítási folyamatát.
Ezenkívül a Canon beépített egy „Vibration Shock Resistance” funkciót is, amely elismeri, hogy a szakemberek nagynyomású forgatókönyvekben használják az objektívet, ahol a berendezés valószínűleg egy kicsit tovább lökdösődik.
Ez az egyedi kialakítás segít abban, hogy az objektív megtartsa optikai középpontját és megfelelően működjön.
Még néhány ütés után is elengedhetetlen a józan ész gyakorlása, hasonlóan az időjárás elleni védelemhez.
Bár a karosszéria gyárilag gyártott polimerekből készül, nem pedig fémből, mint a Zeiss Otus, ennek ellenére luxus érzetet kelt (ez a puszta méret és súly mellékhatása lehet!).
Az objektív polikarbonát (műanyagból készült) héjjal rendelkezik, alacsony fényű, matt textúrájú, amely különösen ellenáll az ujjlenyomatoknak és a karcolásoknak.
A lencse mennyisége és belső részei fémből készülnek. Úgy érzem, hogy ez az objektív idővel egész jól bírja.
Ahelyett, hogy a Nano-USM technológiát használták volna néhány másik RF objektívjében, a Canon úgy döntött, hogy ebben az objektívben gyűrűs USM-et (Ultrasonic Motor) alkalmaz.
Ennek az F1.2-es objektívhez hasonló hatalmas és nehéz üvegelemek mozgatásához szükséges további nyomatékhoz lehet köze.
Azt tapasztaltam, hogy a Nano-USM technológia az, amely gyorsabb és halkabb is, mint a másik (és egy kicsit kifinomultabb a videó AF-hez).
Ennek ellenére gyanítom, hogy a Nano-USM technológiát nem ezekre a „nano-távolságra” objektívelemekre építették.
Ugyanez a paradoxon létezik a Sony platformon is, ahol a kisebb F1.8 objektívek (35 mm, 55 mm és 85 mm) gyakran gyorsabb, halkabb és egyenletesebb AF-teljesítményt mutatnak, mint a hatalmasabb F1.4 alternatívák (Distagon, Planar és GM). .
Az autofókusznak ebben a helyzetben több pozitívuma van, mint negatívuma.
Az autofókusz funkció elég gyors, bár nem azonnali.
Ha az EF 85 mm-es F1.2L-hez hasonló objektívet használ, akkor lehet, hogy lenyűgöz, de nem fog lenyűgözni, ha egy 70-200 mm-es F2.8 objektívet használ.
Bár a koncentrációs korlátozás beállítása segít felgyorsítani az eseményeket, a hangsúlyt inkább előremenőnek fogom érzékelni, nem pedig közvetlenül a célállomásra érkezni.
A kevésbé jelentős fókusz beállításai, például a portréfotózáshoz, szinte azonnaliak.
Csak akkor veszem észre az irány lassulását, ha lényeges változtatást hajtok végre.
Ha a fókuszhatárolót csatlakoztatom, az ilyen események lényegesen ritkábban fordulnak elő.
A Canon EF 85mm F1.2L II és a Zeiss Otus 85mm F1.4 optikai kialakítása egyszerűbb, mint az RF85L, képlete 13 elemből áll, 9 csoportban.
Ez egy kicsit bonyolultabbá teszi az RF85L eljárását.
Egy aszférikus elem mellett egy ultraalacsony diszperziós elemből áll.
Ezeket a speciális elemeket olyan speciális bevonatok egészítik ki, mint a Canon ASC (Air Sphere Coating), és ami a legfontosabb, a drága, mégis rendkívül hatékony Blue Spectrum Refractive Optics elem, amely gyakorlatilag kiküszöböli a kromatikus aberrációkat.
Ezek a bevonatok és a Blue Spectrum Refractive Optics elem együttesen alkotják a Blue Spectrum Refractive Optics elemet. És ez a technológia hatékony!
A LoCA eme kiváló tudása elképesztő mértékű mikrokontraszt elérését teszi lehetővé, ahogy azt valószínűleg a vágásból is kiveszem (kontraszt textúra szinten).
Ebben a példában a renderelés inkább egy makró objektívre hasonlít, mint egy nagy, F1.2 rekesznyílású prime objektívre.
Az Otus 85mm-en kívül semmilyen más objektívvel nem találkoztam ilyen teljesítménnyel.
Bepillantást enged az objektív hihetetlen élességébe, amelyre később részletesebben is kitérek.
Amikor megnézem a matricát és a torzítást, azt tapasztalom, hogy a matrica meglehetősen nagy mennyiségben van jelen.
A torzítás azonban gyakorlatilag nem létezik.
Nem szabad meglepnie egy ilyen nagy maximális rekesznyílású objektívet.
A JPEG-fájlok szabványos profiljának kamerán belüli beállításai vagy a RAW-képek profiljának utófeldolgozási beállításai egyaránt megfelelő munkát végeznek a matrica letisztításában, csakúgy, mint a Lightroom szabványos alakjának alapértelmezett beállítása.
A sorozat végén lévő F2 mintából megfigyelhetem, hogy a matrica nagy része természetesen eltűnik az F2 hatására, és ezután már nem számít.
A kritikus dolog, amit emlékezni kell, az az, hogy lehetőségem van a matricával foglalkozni, ami pozitív fejlemény.
Ha nem akarom, akkor a kamerában lévő profilok (JPEG és videó) vagy a szoftver (RAW) tökéletesen kitisztítják, és a torzításnak nincs jelentősége ebben az összefüggésben.
Bár tudom, hogy a Canon is gyártani fogja ennek az objektívnek a „bokeh változatát”, nem szabad azt feltételezni, hogy ez azt jelzi, hogy az RF85L által gyártott bokeh emiatt rossz minőségű.
Ez nem az.
Mivel a jól korrigált kromatikus aberrációkkal, például apokromatikus objektívekkel készített fényképek általában nagyobb kontrasztot tartanak fenn, gyakran megfigyeltem, hogy az ezekkel az objektívekkel készített fényképek bokeh-ja kevésbé egyenletes.
Az RF50L jelentősebb mennyiségű korrigálatlan CA-t mutatott.
Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a szabály érvényes, mivel úgy gondolom, hogy az objektív mindig valamivel jobb, mint egy „bokeh alkotó”.
Másrészt az RF85L defókuszált területei teljesen semlegesek lesznek.
Viszont az 50L-en veszek észre néhány rojtot.
Az emberek régóta csodálják a Canon EF 85mm F1.2L II-t a gyönyörű bokeh miatt (az aberrációk miatt sokkal kisebb kontrasztú objektív, ami azt is lehetővé teszi, hogy a defókuszált terület nagyon puha legyen).
Noha egy olyan jól korrigált objektívnek, mint az RF85L-nek nehéz megfelelni ennek a lehetőségnek, úgy gondolom, hogy az objektív szép egyensúlyt teremt az általa létrehozott kép élessége és lágysága között.
Természetesen a bokeh egy személyenként változó minőség, de az itt látottak közül sok nagyon tetszetős.
A Samyang az első helyen végzett a hat Sony objektívem értékelésében, mert a legjobb és legtermészetesebb bokeh-t produkálta.
Ahogy a Canon RF 50mm F1.2L-ről írt értékelésemben említettem, egy ilyen méretű és árcédulával rendelkező objektív helyenként kissé polarizáló lesz.
Ez volt valami, amit észrevettem, miközben átnéztem az objektívet.
Amikor a tükör nélkülit képzelték el kisebb, könnyebb és hordozhatóbb fotózás helyszíneként, néhány embert elriaszt az a tény, hogy elérhetőek voltak ezek a fizikailag nagy prime objektívek.
Nem mindenkinek van szüksége F1.2-es objektívre az általa képviselt szélsőségek miatt.
Másokat elriaszt a drága ár, amelynek javasolt fogyasztói ára 2699 dollár az Egyesült Államokban.
Mások számára az ártalmatlanításuk csak a közgazdaságtanon alapul; az árcédula túlmutat az objektíven az anyagi lehetőségeiken.
Egyesek számára az az elképzelés, hogy egy normál hosszúságú, 85 milliméteres objektív többe kerülne, mint a beépített kamerák.
A bíráló, Bryan Carnathan azonban már régóta hangoztat egy olyan érvet, amely megüti a szívemet.
Azt állítja, hogy az emberi témák ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak, mint a természeti témák.
Megfigyeli, hogy sok fotós hajlandó csillagászati összegeket kifizetni a vadon élő állatok fényképezésére tervezett teleobjektívekért.
Ugyanilyen nyomós érv, hogy egy 85 mm-es objektív kereseti lehetősége sokkal több ember számára jelentősebb, mint egy 500 mm-es objektívé.